3.rész-Az első nap

-Na.Valahogy így volt.-magyaráztam el az "apus-sztorit" Babettnek suliba menet.Természetesen BMX-szel ;)
-Óó.Hát...ez télleg' nem volt egy kedves dolog.Mióta voltak együtt a szüleid?
-10 éve.
-Uhh..az kemény.Na,de most hogy eltereljük a gondolataid,haladjunk hogy azért ne késsünk el első nap.-mondta Babett mosolyogva,majd elkezdett tekerni.
Nem lakunk messze a sulitól.Az az út amin mi mentünk,az volt a hosszabb.Ezen kívül még van két másik út.Egy bicikli-út és egy kerülő út.Ami az erdőn át,egyenesen a sulihoz visz.De ott szinte csak gyalog meg deszkával lehet menni.Állítólag egyébként gyönyörű az az erdő.Hát nem tudom.Majd egyszer elmegyek arra.
Ez az út amin mi mentünk fák között húzódott.Balról is fák,jobbról is fák.A levelek már elkezdtek sárgulni és hullani a fákról.Bár el voltak söpörve oldalra.Csodálatos volt!Nem tudtam megállni hogy ne kapjam elő a telóm és ne fotózzam le. :) Sajnos a naplóba nem tudom beragasztani mert nincs színes patron a nyomtatóba...
Tehát.A suliba 5 perc alatt megérkeztünk.Az udvaron senki nem volt.Bementünk az épületbe.Odamentünk a portáshoz,hogy elkérjük a biciklitároló kulcsát.
-Nincs nálam.Vannak ott.Menjetek oda.Majd hozzátok vissza a kulcsot.
-Rendben.-mondtuk egyszerre.
Kimentünk az udvarra megint.A biciklitárolót hamar megtaláltuk.Mikor odamentünk csak BMX-eket láttunk.
Meg 3 fiút.Velünk egy idősnek tűntek.Gondolom Babett is erre jutott ahogy rájuk nézett,így mielőtt kimentek volna megszólította őket.
-Őő.Hali.Nem tudjátok véletlenül hogy hol van a 9.a terme?
-Sziasztok.Még nem.De mi is oda készülünk.-mosolygott Babettre az egyik srác.Majd ezután átvándorolt a tekintete rám.Rám is rám mosolygott.Én persze ezalatt a másodperc alatt belevesztem gyönyörű,barna szemeibe.A haja is barna volt.A mosolya pedig...csodás.Nehezen de visszamosolyogtam majd lehajtottam a fejem.Ekkor vettem észre hogy ő az egyetlen ötünk közül aki nem BMX-es.Ő deszkás.A deszkája a földön volt.A bal lába pedig azon.Deszkás cipője fekete volt.Miután ezt megállapítottam ránéztem a saját cipőmre.Türkiz converse.Majd ránéztem a gatyámra.Szaggatott farmer.Majd ránéztem a felsőmre.Egyszerű,fekete,cipzáros pulcsi.Félig felhúzva,feltűrt ujjakkal.Alatta,pink top.Hát.Olyan...átlagos.
Míg én ezen a felfedezésemen agyaltam a többiek jól elbeszélgettek.Csak arra lettem figyelmes hogy Babett belém karol és elkezd vonszolni.Akkor gyorsan megráztam a fejem hogy visszazökkenjek a valóságba.
Bementünk a portára,leadtuk a kulcsot és megkérdeztük hol van a termünk.Miután megköszöntük az "útbaigazítást" beléptünk az aulába.Mind az ötünknek tátva maradt a szája.Ez az épület gyönyörű!Pár másodpercig ott álltunk majd a nagy csodálkozásunknak a portás vetett véget:
-Ha nem akartok elkésni az óráról akkor induljatok el!
A tanácsot megfogadva mindannyian elindultunk a 002-es teremhez.Az ajtó sima szürke volt.Rajta pedig az osztálynévsor.Összesen 10-en vagyunk az osztályban.Rajtam és Babetten kívül van még 3 lány és 5 fiú.(De ebből hármat már megismertünk)
Mikor beléptünk a terembe újra tátott szájjal álltunk.A falak sárgák,a plafon pedig narancssárga.Laminált padló a teremben mindenhol.A tábla és a tanári asztal elől.középen.A padok egyszemélyesek.
Öt asztalnál már volt táska,ötnél még nem.
Rajtunk kívül már mindenki megérkezett.Ők egy padot álltak körbe.Valami vicces videót nézhettek mert éppen szakadtak a röhögéstől.Mikor végre sikerült abbahagyanom a csodálkozást megindultam az ablak mellett lévő egyik padhoz.Babett automatikusan indult utánam,de a deszkás srác is.A fiú beült mögém így Babettnak a mellettem lévő hely maradt.Mire a másik két srác is lecuccolt addigra a többiek is abbahagyták a videó nézést és megindultak a saját helyükre mivel becsöngettek.A csengő után kb. két másodperccel belépett a fiatal nő az osztályba és épp hogy lerakta a naplót bele is kezdett a mondandójába.
-Szerbusztok gyerekek.Én vagyok az osztályfőnökötök.A nevem Szabados Anita.Nem csak az osztályfőnök vagyok hanem az angoltanárotok is.Arra gondoltam hogy mivel nem nagyon ismerjük egymást így első órán bemutatkozhatnánk.Úgy gondoltam hogy névsor szerint kijöttök és elmondtok magatokról olyan dolgokat amiről úgy gondoljátok hogy mindenkinek érdemes tudni.-mondta mosolyogva az ofő.
Ezután fellapozta a naplót és kezdhettük is.
-Na akkor.Fekete Babett.Gyere.
-Ő.Becenevem nem nagyon van,mindenki Babettnek hív és BMX-ezek.És szeretek festeni.
-Köszönjük.Következő.Fekete Dávid.Ti testvérek vagytok?
Ő volt az egyik fiú akivel reggel találkoztunk a biciklitárolóban.Mostmár tudom,remek :D
-Nem.Egyébként nekem sincs becenevem és én is BMX-ezek.
-Rendben.Akkor.Joó Szabolcs.
Ő pedig a deszkás srác.Felállt a mögöttem lévő padtól,kisétált a tanári asztalhoz majd belekezdett a beszédbe:
-Becenevem:Szabi,Szabesz, és én deszkázok.
-Remek.Kovács Bettina.
-Becenév:Betti és én hobbiszinten gitározok és imádok rajzolni és festeni.
-Szóval művészlélek vagy.Az jó.Nagy Bence.
-Becenév nincs egyébként én is BMX-ezek.
-Szuper.Kövi.Nagy Natália.
Már rögtön kezdtem mondani hogy mi sem vagyunk testvérek.Kisétáltam az asztalhoz majd gyorsan elmondtam az "adataimat"
-Becenevem:Nati,Nat és én is BMX-ezek.
Mielőtt leültem Szabi megszólított.
-Szép név.-mosolygott rám.
-Ő köszi.-vágtam rá és ültem le még mielőtt elájultam volna attól a hihetetlenül szép mosolytól.Persze ennek következtében az utánam következő emberről lemaradtam.
-Nos,köszönjük.Jöjjön Szűcs Alíz.
-Becenevem nincs és jégtáncolok.
-Hű.Az szép sport.Na de haladjunk.Szabó Kristóf.
-Becenevem nincs amúgy pedig BMX-es vagyok.
-Rendben.Váradi Gina.
-Becenevem nincs és lovagolok.
-Hát akkor a bemutatkozással meglennénk.Tudom kicsit uncsi volt de haladnunk kell ugyanis mindjárt kicsöngetnek.
És abban a pillanatban ki is csengettek.Az osztály egy emberként indult az udvarra.Ott megbeszéltük hogy kinek ki sportja/hobbija tetszik.
Nekem egyértelmű volt hogy Alízé a legjobb de Gina sportja is tök jó.Bettitől pedig a gitározást irigylem.Mindig is meg akartam tanulni.Egyébként a szünet alatt megtudtam hogy az akiről lemaradtam az a Levente,aki Levi és deszkás.Mikor becsöngettek mind egyszerre álltunk fel és mentünk vissza a suliba.A második órán órarend diktálás volt,aztán a szünetben megint beszélgettünk majd a harmadik órán átvettük a szabályokat és utána mehettünk haza.
Mikor Babett-tel elindultunk kiderült hogy az egész osztály azon a környéken lakik mint mi így együtt mehettünk.
Amint hazaértem bepakoltam a holnapi,tanítási napra majd bekapcsoltam a gépem.Rögtön rámentem a Facebookra,ahol 9 ismerősnek jelölés várt.Mindenkit visszaigazoltam majd rögtön jött az első üzenet.Szabitól.Egész jól elbeszélgettünk és sokat nevettünk egymáson.A beszélgetésnek anyu vetett véget aki vacsizni hívott.Vacsi alatt végig vigyorogtam mint a tejbetök.Ezt sasszemű nővérem észre is vette úgyhogy miután visszajöttem szobámba,két perc nem telt el már jött is kérdezősködni.Persze nem beszéltem neki Szabiról meg hogy asszem' belezúgtam.csak azt mondtam hogy jó napom volt és jó fejek az osztálytársaim.
Ő meg persze nem hitte el.De aztán hagyott mert megcsörrent a telefonja.A barátja kereste.
Mázlista.Neki van barátja.Nekem miért nincs?
Asszem' én télleg' belezúgtam Szabiba.
Na viszont most leteszem a tollat és a naplót mert mindjárt bealszok és holnap kipihentnek kell lennem ;D

2.rész-Hogy is volt?

Mikor odaértem a gyakorlópályára Babett még sehol sem volt.Gondoltam,hogy míg nem jön elmegyek fagyizni,úgyis van a közelben egy cukrászda.
Mire visszaértem fagyival a kezemben Babett már nagyban gyakorolt.Éppen ezért észre sem vett.
-Babett!Itt vagyok!!Hahó!!-kiabáltam neki.
-Jaj,Nati sziaa!-mondta Babett és odagurult mellém.-Mizu?
-Semmi.Hallod,kaptam anyutól egy naplót.-ismertettem a helyzetem barátnőmmel.
-Minek?-nevetett fel Babett,fejét úgy hátrahajtva,hogy hosszú,szőke haja majdnem hozzáért a BMX-jének kerekéhez.
-Mert alig beszélek vele,meg a nővéremmel,meg mert nekik is volt.Azt mondta hogyha ebbe leírom az érzéseimet talán vidámabb leszek.
-Az érzéseidet?Anyud mikor volt utoljára diliházban?-kérdezte egyre jobban nevetve.
-Nem tom'.Rég.-mosolyodtam el.-Egyébként most csak egy érzés kavarog bennem.
-Még pedig?
-A suli.Nem volt gólyatábor így rajtad kívül egy árva lelket sem ismerek az osztályból.-húztam el a szám.
-Az igaz.Biztos pótolva lesz valahogy.
-Ja.Lehet.Na gyakorlunk?-kérdeztem mosolyogva.
-Aha.Menjünk.-kaptam a választ Babett-től.
A gyakorlás tök jó volt.Ma jó voltam.Viszont Babettet láttam már jobbnak is...Ezt pedig szóvá is tettem.
-Te,hallod!Mi van veled?Tök béna voltál!
-Kösz.
-Jajj nem úgy!Na de mi van?
-Azon agyaltam,hogy anyudnak talán télleg' igaza van.
-He?-kérdeztem vissza "kultúráltan".
-Hát,tudod arról még nekem se meséltél soha,hogy apukád miért hagyott el titeket.-mondta ki Babett.A hangjában hallottam  félelmet és  csalódottságot.Félt,mert tudta hogy nem szeretek erről beszélni és nem akarta hogy megbántódjak.Csalódott volt mert ezt még tényleg nem mondtam el neki.És most sem tettem.
-Figyelj.Tudom.De nekem ez szörnyen nehéz.Még nem jött el a pillanat,hogy készen álljak elmondani bárkinek is.De ígérem hogy holnapra megpróbálom összeszedni magam és elmondom.Oki?
-Oks.De én most szerintem megyek.
-Akarod mondani,megyünk?-mosolyogtam rá.
-Aha.-mosolygott vissza.

Alig egy órája értem haza.Kajáltam,fürödtem majd benyomtam a gépem.Mikor megnyitotta a Google-t rögtön felmentem a YouTube-ra és (kivételesen) füles nélkül kezdtem hallgatni a zenét.Az ágyamon feküdtem és a délutánon gondolkoztam.Babettnek totál igaza van.Neki réges-rég el kellett volna mondanom.Bár,annak ellenére,hogy minden este,elalvás előtt látom a pillanatot,nem tudom szavakba foglalni hogyan is volt.De most megpróbálom.
Tehát.
3 éve,nyáron történt.Én hetedikbe készültem,Amira pedig kilencedikbe.Egy nap anyuval elmentünk megvenni a cuccokat a suliba.Mindent sikeresen megvettünk.Mikor leszálltunk a buszról láttuk hogy pont az a busz jön amivel apu járt haza.Mindhárman ott álltunk a megállóban és néztük az ajtókat hogy hol áll apu.Pont abban az ajtóban állt amelyik előtt én álltam.Mikor megláttam hogy apu ott áll, háttal megszólaltam:
-Anyu,Ami!Itt van api!(akkor még apinak hívtam)
De mire anyu és a nővérem mellém sétáltak apu oldalra fordult és...és akkor olyat láttunk amit a legrosszabb rémálmunkban sem tudtunk volna elviselni.Apu egy szőke hajú,plázacicával csókolózott.(!!!)Anyu belekapaszkodott a félig elájult nővérem karjába és elindult a hazafelé vezető úton,én pedig leültem,ott a megállóban,zokogva.Arra lettem figyelmes,hogy apu kérdezget arról,hogy mindent láttam-e.Erre azt feleltem,hogy igen.Mikor apu belekezdett  a könyörgésbe hogy ne mondjam el anyunak én rávágtam hogy Ő is és Ami is látott mindent.Erre a mondatomra apu káromkodva felüvöltött,majd elkezdett hazafelé rohanni.Én ott maradtam a megállóban.Két óra múlva mentem haza ( szerencsére közel lakunk a megállóhoz így senki nem látta hogy kisírt szemekkel sétálok)de mikor megérkeztem csak azt hallottam hogy Anyu és apu kiabálnak egymással.Három mondatot kaptam el.Anyué volt az összes:
-Szedd össze mindened,te mocskos disznó és húzz el a házamból!Menj a plázacicádhoz!Utállak!
Ezek után zokogva felrohantam a szobámba.Ott már Amira várt rám.Ő is zokogott.Oda ültem mellé.
-Minden jobb lesz így!Hidd el!-mondta kicsit szipogva a nővérem,miközben a hajamat simogatta.
-Tényleg?
-Tényleg.
-De api el fog költözni.Mi lesz akkor anyuval?Össze fog zuhanni.És velünk mi lesz?Én nem akarok elköltözni anyutól!-mondtam nagy nehezem mert a sok sírástól bedugult az orrom.
-Tudom.De nekünk most meg kell próbálnunk erősnek lenni.Hogy anyunak könnyebb legyen.
-Jó,de...
-Nincs 'de' Nati.
Mire mindketten abbahagytuk a sírást már éjfél volt.
-Aludjunk.-mondta Amira.
-Oké.
Nagy nehezen mindketten elaludtunk.Reggel mikor felkeltem alig kaptam levegőt.Ránéztem az órámra.5:57.
Gondoltam senki sincs fent.Így hát lementem a konyhába hogy igyak.De ott szembetaláltam magam apuval.
-Nati!Szívem!Kérlek ne haragudj rám!Gyere ide és adj egy búcsúölelést apádnak!
Elment volna köszönés nélkül.Ha nem megyek le inni,elmegy!És még azt várta hogy megöleljem!Azok után amit tett!Még mit nem!Úgy tettem mint aki nem hallotta,odamentem a hűtőhöz,ittam majd visszamentem a szobámba.Mielőtt bementem volna megálltam egy pillanatra.Hallottam ahogy apu sóhajt egyet,majd súttogva megszólal:
-Szeretlek titeket!Sajnálom amit tettem!Remélem azért nem felejtetek el örökre!
Majd becsukódott az ajtó.Ezek után én is sóhajtottam és bementem a szobába.Amira is fent volt már.
Azóta Amirával talán szorosabb a kapcsolatunk de mivel sokat kell tanulnunk nincs időnk beszélni.Anyu azt hiszi hogy azért nem beszélek Amival mert még mindig nem bírom elviselni apu hiányát.Ez a feltételezés persze azért van mert anyu nem tudja hogy én és Ami aznap este együtt aludtunk.
Hát így történt hogy apu elhagyott minket.
De mostmár ideje lefeküdnöm mert holnap Babett-tel mozizni megyünk. :)

1. rész-Kedves naplóm!

Kedves naplóm!

Vagyis...izé...áh,hagyom a " megszólítást".Úgyis magamnak írom...
Amúgy minek is írom?Ja,persze.Hogy anyu boldog legyen.Tőle kaptam ezt a naplót.Hogy ha már vele nem beszélek az érzelmeimről,írjam le ebbe.Hát,talán megfogadom a tanácsát és leírom az érzéseimet.
Azzal kezdeném hogyan kaptam a naplót.
Éppen zenét hallgattam miközben nagyban cseteltem a legjobb barátnőmmel,Babett-tel amikor anyu benyitott a szobámba.
-Nati!Né...Vedd már ki azt az izét a füledből!-kezdte anyukám a mondandóját.
-Ajj,igen?-fordítottam felé a fejem.
-Nézd csak mit hoztam!-mondta nagy lelkesen.
-Őőő.Aha.Köszi.-vettem el tőle az ajándékot majd tettem is volna vissza a fülesem mikor megszólalt:
-Na?Meg se kérded mi ez?Nem tetszik?
-Oké.Mi ez?
-Egy napló.
-És minek az nekem?
-Nati.Kicsim.Alig beszélünk mostanába.Amirával se beszélsz soha.Folyton csak biciklizel meg "fészbukkozol"!Gondoltam ebbe majd leírod az érzéseid és akkor sokkal vidámabb leszel.-mosolygott rám anyu.
-1. Nem bicikli hanem BMX!Annyiszor mondtam már!2.Vidám vagyok most is!Látod?-erőltettem mosolyt az arcomra.
-Nekem aztán mindegy hogy BMX vagy MXB!De akkor is szeretném ha elkezdenéd írni ezt a naplót.Nekem is volt naplóm,Amirának is van naplója,szóval szeretném ha neked is lenne.Na!Fogd!-nyomta a kezembe anyu a naplót.
-Jólvan na!Ha este írok bele akkor nem kell lemennem kajálni?-próbálkoztam egyességkötéssel...
-Nem!Nati,enni kell!-...de nem jött össze.
-Jóó.
-Na jólvan.Én akkor megyek is elkezdem csinálni a vacsit.
-Oks.Én meg megyek gyakorolni egy kicsit.-mondtam anyunak majd kinyomtam a gépet,összefogtam a hajam,átöltöztem és felhívtam Babettet,hogy nem jön-e BMX-ezni.Igent mondott :)